A megcsalás nagyon mély lelki sebeket okozhat egy pár mindkét tagjának.

Nem hasonlítható össze semmilyen más párkapcsolati problémával. Nem olyan, mint egy anyagi nehézség, vagy egy veszekedés a gyerekek nevelését illetően. A legnagyobb probléma, ami előfordulhat egy párkapcsolatban.

A megcsalás egyik legrosszabb következménye például pont a féltékenység.

A zöld szemű szörny (féltékenység)
a megcsalás következménye lehet

Ha valakit megcsalnak, akkor onnantól kezdve nem tud igazán bízni a párjában, mert megtapasztalja, hogy az az ember, akiért odavan, akivel együtt él, képes a hűtlenségre. Onnantól kezdve örökké kételkedik a párja hűségében. Nem tud biztosan hinni abban, hogy a párja mellette marad és kitart mellette.

Sok esetben viszont ennek a fordítottjától lesz valaki féltékeny. Ha valaki megcsalja a párját, onnantól kezdve úgy érezheti, hogy „ha én megtettem, akkor valószínűleg velem is ugyanilyen könnyen megteszik”. Tehát amikor valaki félrelép, akkor onnantól hajlamos attól félni, hogy vele szemben is elkövethetik ugyanazt, amit ő is elkövetett. Nem véletlenül szoktuk mondani, hogy „mindenki magából indul ki”.

Ha ez a helyzet, tehát Önnek már része volt megcsalásban, akár mint „áldozat”, akár mint elkövető, akkor a féltékenységének az alapja nagy valószínűséggel ez. A megcsalás.

Amíg ennek az emléke, a rossz érzések ott vannak Önben, addig soha nem fog tudni igazán megszabadulni a féltékenységétől.

Ezért ilyen helyzetekben elsősorban nem a féltékenységgel, hanem a féltékenység fő kiváltó okával, a megcsalással kapcsolatban kell bizonyos lépéseket megtennie.

Rendbe kell hoznia a kapcsolatát a párjával!

További cikkek a féltékenységről:

Féltékenység blog
Féltékenység leküzdése
Féltékenység okai
Féltékenység kezelése
Féltékenység meghatározás
Féltékenység pszichológia
Féltékenység gyógyítása
Féltékenység idézet
Féltékeny
Féltékenység: zöld szemű szörny
Beteges féltékenység: betegség?

A megcsalás nemcsak fizikailag, szexuális úton valósulhat meg.

Ha valaki egy ellenkező nemű harmadik személlyel sokkal őszintébb, nyíltabb, bizalmasabb, mint a párjával, és emellé bevallott vagy bevallatlan vonzalom is társul, akkor ugyanúgy megcsalja a párját, mintha lefeküdne vele.

Az érzelmi megcsaláshoz még
ennyi testi kontaktus sem szükségeltetik…

Az érzelmi megcsalás legtipikusabb példája

A legtipikusabb hiba az, amikor valaki egy ellenkező nemű barátot, kollégát, ismerőst a tanácsadójává fogad a kapcsolatához.

És míg a gondok odahaza tornyosulnak, addig ettől az embertől figyelmet és megértést kap, míg nem annyira összemelegedik vele, hogy mélyebb kötelék köti őket össze, mint a párjával.

Az érzelmi megcsalás következményei

Sokan tévesen azt gondolják, hogy egy mély lelki kapcsolat fenntartása nem is hűtlenség igazából. Holott a hatásai egy az egyben megegyeznek vele.

Hiszen ha az ember nem a párjával, hanem valaki mással beszéli meg a problémáját, az érzéseit, akkor lényegében az életének abban a részében helyettesíti a párját valakivel.

Ha ezt nehéz elhinnünk, gondoljuk csak át ezt az egészet egy párhuzamos példával.

• Mi történne, ha a szexuális életünkben lennének problémák?
• Vajon akkor is az a helyes megoldás, hogy a kapcsolatunknak azt a részét valaki mással élnénk meg?
• Esténként elmennénk máshoz szerelmeskedni, majd reggel hazaérve a párunkkal reggeliznénk, mint hogyha semmi sem történt volna?

Az érzelmi megcsalás tehát legalább ugyanolyan veszélyes, mint a szexuális megcsalás. A gond az vele, hogy a hűtlen fél általában nem akar tudomást venni a tette súlyáról.

Sajnos nagyon gyakran előfordul, hogy azt követően, hogy valaki félrelép, féltékennyé válik.

Ez igaz lehet akkor is, amikor valaki nem az aktuális párjához volt hűtlen, hanem egy korábbi kapcsolatában lépett félre.

Ilyen esetekben két oka van annak, hogy féltékennyé válik:

1) Az egyik az, amire azt szoktuk mondani, hogy „mindenki magából indul ki”. Ha valaki gyakran becsap másokat, akkor idővel bizalmatlanná válik mások felé, mert mindenkiről azt fogja feltételezni, hogy hazudik. Ha ő hazudik, akkor más miért ne tenné. Ugyanígy működik ez a féltékenységgel is.

2) A másik ok az, hogy a hűtlen félnek általában bűntudata, lelkiismeret-furdalása van attól, amit tett. Ez a bűntudat, lelkiismeret-furdalás csökkenne azáltal, ha bebizonyosodna, hogy a párja ugyanúgy félrelépett mint ő. Ezért tudat alatt olyan jeleket kezd el keresni a párja viselkedésében, ami esetleg árulkodhat az ő hűtlenségéről. Mindezt azért teszi, hogy könnyítsen a saját lelkén.

Ha Ön most magára ismert, és szeretné a féltékenységét leküzdeni, végig kell mennie a megcsalás kezelésének lépésein, különben nem fog tudni igazán megbízni soha a párjában.

Ezért azt javaslom, hogy töltse le ingyenes ajándékainkat most!

Ez a téma elég sok férfit érint.

A kérdés itt az, hogy vajon egy párkapcsolatban élő férfi mennyire nézhet meg egy nőt? El kell titkolnia, ha tetszik neki egy nő, vagy inkább engedje szabadjára a tekintetét?

Egy vallomás férfiaktól nőknek

Mielőtt válaszolnék a kérdésre, először is azt emelném ki, hogy egy szép nő látványa nagyon erős vonzerőt gyakorol minden férfira. Ez egyszerűen így van és kész, így vagyunk összerakva.

Ez nem azért van, mert a férfiak ilyen szexmániásak, hanem pusztán azért, mert biológiailag így működnek.

Ezt nem kell letagadni, eltitkolni, és ezzel minden nőnek tisztában kell lennie különösebb rossz érzés nélkül.

Férfiként azonban messze nem mindegy, hogy meddig megyünk el

1) Tisztességes vagy tisztességtelen

Ugyanis egy nőt lehet tisztességesen is megnézni és tisztességtelenül is.

Tisztességes nézés az, amikor meglátunk egy nőt, és megállapítjuk, hogy „hú, de szép nő”, vagy hogy „milyen szép az alakja”. A benyomás ellen nem lehet tenni, és véleményem szerint nem is kell tenni. Ha azonban azon kezdünk gondolkodni, hogy hogyan tudnánk még többet látni belőle, esetleg látványosan utánafordulunk, az már nem a tisztességes kategória. Ez az egyik dolog.

2) A párunk érzékenységi szintje

A másik dolog pedig a párunk érzékenységének a figyelembevétele.

Rajtatarthatjuk egy nőn a szemünket, de bizony nem biztos, hogy jól esik a párunknak, ha a tekintetünket még egy jó ideig legeltetjük rajta. Érdemes erről beszélgetni a párunkkal, tisztázni azt, hogy mi esik neki jól és mi nem, és onnantól kezdve tiszteletben tartani a kéréseit.

Ha pedig meg is nézünk egy nőt a párunk jelenlétében, érdemes utána azonnal kifejezni a párunk felé irányuló szeretetünket, szerelmünket, és egy-egy bók kíséretében elmondani neki, hogy örülünk, hogy ő életünk párja.

A tisztességtelen vagy a párunk számára sértő megnézésekkel viszont fel kell hagyni, mert féltékenységet szülnek, bántóak, és nem viszik előre a kapcsolatot sem.

Hogyan dolgozzuk fel féltékenység nélkül?

Ha a saját vagy a párunk múltjában a megcsalás már előfordult, akkor az emlékek, a múlt tudata minden nap ránk nehezedő súlyként nyomaszt.

Nézzünk meg két tipikus helyzetet, amikor a múltbéli félrelépés féltékenységet okozhat:

1) Megcsalás áldozata voltam

Féltékennyé válhat az ember attól, hogy egy korábbi kapcsolatában megcsalták, és ezért a következő kapcsolatában elkezd attól félni, hogy megint otthagyják.

Bár a partner nem ugyanaz, mégis tudat alatt hat rá a rossz emlék.

Tanács: keressen egy beszélgetőtársat, akivel beszélgetni tud a rossz emlékeiről és az akkor megélt érzésekről! Ha ugyanis az akkori történéseket alaposan ki tudja beszélni önmagából, egyre kevésbé fognak hatni Önre, és a rossz emlékekből fakadó bizalmatlansága eltűnik.

2) A párom korábbi kicsapongásai

Ha valaki tudja a párjáról, hogy az már korábban otthagyott valakit egy új, izgalmasabbnak ígérkező kapcsolat miatt, akkor bizony könnyen előfordulhat, hogy bizalmatlan lesz a párjával szemben.

Hiszen az fog lebegni a szemei előtt, hogy „amit egyszer már megcsinált mással, azt bármikor megcsinálhatja velem is”.

Érdekesség, hogy ez a fajta féltékenység azokban a legerősebb, akik a titkos harmadik szerepét töltötték be a párjuk korábbi kapcsolatában.

Tanács: beszélgessen minél többet a saját érzéseiről, és beszéltesse a párját az előző kapcsolatában történt félrelépésről, mintha Önnel lett volna hűtlen.

Ha Ön is azok közé tartozik, akiket megcsalt a párja, és nem tudja, hogyan hozza rendbe a kapcsolatát, akkor most íme néhány egyszerű tanács, amely segít átgondolni a jövőt, a teendőket!

Megcsalt a párom! Mit tegyek?

1) Döntsön!

Először is el kell döntenie, hogy kit akar. A párját vagy azt, akivel megcsalta a párját? Ha Ön rendszeresen szexuális kapcsolatot tart fenn valakivel a párja mellett, akkor döntse el, hogy ki mellett marad. Ha van valaki, akivel akár csak egy kicsivel több intimitást, kedvességet is megenged, mint szabadna, döntse el, hogy fenntartja-e a vele való kapcsolatot, vagy pedig a párjához akar hűséges lenni!

Önnek egy szilárd döntést kell hoznia arról, hogy folytatja-e az eddigi külső kapcsolatát, vagy pedig lezárja azt, és nem folytat tovább intim kapcsolatot a párján kívül senkivel.

2) Számoljon be mindenről!

Ha Ön a párja mellett döntött, akkor jön a következő lépés: be kell számolnia mindenről. El kell mondania a megcsalás minden részletét a párjának, bármilyen nehéz is. Tárjon fel előtte mindent!

Sajnos sokan megpróbálják örökre titokban tartani a párjuk előtt a hűtlenségüket arra hivatkozva, hogy „amiről nem tud, az nem fáj neki”.

Ha Ön is így gondolkodik, lesz egy területe az életének, amivel kapcsolatban titkolóznia kell, ami mindig ott lesz Ön és a párja között, és ami miatt Ön soha nem tud tisztán és lelkiismeret-furdalás nélkül a párja szemébe nézni. Az el nem mondott dolgok örökre eltávolítják Önt a párjától.

3) Ne magyarázkodjon!

Ne keressen magyarázatokat arra, hogy miért hűtlen vagy miért volt hűtlen a párjához!

A leggyakoribb indok a hűtlenségre az szokott lenni, hogy „nem kaptam meg Tőled, amire szükségem lett volna, nem figyeltél rám eléggé!”.

Ha azonban egy kicsit jobban megfigyelünk egy ilyen mondatot, észrevehetjük, hogy ez csak magyarázat, amely azt a célt szolgálja, hogy kisebbítsük a rossz érzésünket, a bűntudatunkat az elkövetett tettünkkel kapcsolatban.

Ha Ön megcsalta a párját, eljön az a pont, amikor a lelke mélyén érzi: talán nem volt fair ennyi év után ezt megtennem.

De vajon elég ennyi? Elég lenne belátni a hibánkat és minden rendbejön utána? Nem!

1) Kérjen bocsánatot!

Természetesen ki kell fejeznie a párja felé, hogy belátja a hibáját, elismeri a felelősségét, és szeretne bocsánatot kérni.

Mondja el a párjának gyakran, hogy bántja a dolog, tudja, hogy ezzel mit okozott a kapcsolatnak és a párjának, és szeretné helyrehozni a dolgot.

Ismerje be a párjának, hogy nagyon nagy hiba volt a részéről, amit tett, és kérjen tőle bocsánatot! Ha kell, akkor többször is!

2) Kárpótolja a párját!

Ahhoz, hogy a tettével okozott bántást, sérelmet valóban helyrehozza, a bocsánatkérésen felül szükség van kárpótlásra is. A kárpótlás az egy olyan dolog, amelyet az ember az általa okozott sérelem vagy hátrány jóvátételeként, ellensúlyozásaként ad a párjának.

A kárpótlással Ön azt érheti el, hogy a sok negatívum mellé, amit a hűtlenségével okozott, ad a párjának legalább ugyanannyi pozitívumot is.

Ezáltal teljesen eltűnik minden rossz érzés Önben és a párjában is a hűtlenséggel kapcsolatban. Önnek megszűnik a lelkiismeret-furdalása, neki pedig nem lesz többet rossz érzése, újra fog tudni bízni bízni Önben, ennek megfelelően tiszta lapot kaphat tőle.

Ha Ön a hűtlensége miatt kárpótolja a párját, akkor egyre kevésbé fog a sértő, bántó helyzetre figyelni. Sokkal inkább azt fogja látni, hogy Ön dolgozik azon, hogy helyrehozza a múltban elkövetett hibáját.

Önnek tehát rengeteget kell dolgoznia, hónapokig vagy akár évekig is eltarthat, mire úgy tudja kárpótolni a párját, hogy minden olyan legyen, mint régen. A hűtlenség ugyanis óriási sebeket tud ejteni a másik emberben, ezért hosszú idő kell ahhoz, hogy minden rendbe jöjjön.

Megcsalás esetén nagyon oda kell figyelni arra, hogy maga a megcsalás megfelelően kezelve legyen, a hűtlenség miatt megtört kapcsolatot sikerüljön helyreállítani.

Ilyen helyzetekben a megcsalt fél több hibát is elkövethet, ezért e cikkem nekik szól most!

Mi a teendője, ha megcsalták Önt, és ezért féltékennyé vált?

1) Na akarjon megjavulni!

Az első tanácsom, hogy azért, mert a párja megcsalta Önt, ne azzal kezdje orvosolni a helyzetet, hogy saját magában keresi a hibát. Sajnos azt tapasztalom, hogy a legtöbben sajnos ilyenkor megpróbálnak még jobbak lenni a párjukhoz abból a célból, hogy a hibák, amelyeket a párjuk felsorolt a megcsalás indokaként, eltűnjenek.

Nyilván Önnek is része van a történtekben, de a figyelmét arra irányítsa, hogy segítsen a párjának helyrehozni azt, amit elrontott. A megcsalás a legsúlyosabb dolog, amit el lehet követni egy kapcsolatban. Ezért Önnek ezt nem szabad elnéznie, kedvesen megbocsátania, csak akkor, ha a kedvese nagyon keményen visszadolgozza magát, és komoly jelét adja annak, hogy Ön mellett döntött, és eszerint viselkedik, kiengeszteli Önt.

A párja hozzáállása nem fog attól javulni, hogy Ön elkezd folyamatosan arra figyelni, hogy miként tudna jobb pár lenni, és hogyan tudná a párja által felsorolt hibáit kiküszöbölni. Arra van szükség, hogy a párja visszadolgozza magát az Ön bizalmába. És bizony ez a kapcsolat helyreállításának is a legfontosabb feltétele. A legfontosabb ugyanis az, hogy a párja tudatában legyen a hibájával és helyretegye azt.

2) Ne akarjon visszavágni!

Ne a szemet szemért fogat fogért elv alapján járjon el. Nem működik az, hogy visszavág a párjának, és maga is flörtölni kezd, hátha akkor észbe kap, és megbánást tükröző arccal megpróbál majd visszaférkőzni a kegyeibe.

Ezzel a magatartással csak tovább mélyíti a problémát, apropót teremt a véget nem érő veszekedéseknek. Mivel egy ilyen helyzet senkinek sem esik jól, még inkább eltávolodhatnak egymástól, és fennáll a veszélye, hogy másoknál keresnek majd felüdülést, ahol elfelejthetik a problémájukat.

3) Ne legyen passzív!

Aztán a másik, amit szintén nem szabad csinálni, az a passzivitás.

• Egyrészt tilos megsértődnie, hiszen a megsértődéssel magára, a sérelmeire irányítja a figyelmet, de egy fűszálat sem mozdít meg azért, hogy helyreálljon a kapcsolatuk.
• Ugyanez a helyzet az önsajnálattal is: „Hogy tehetted ezt velem?” “Jaj, megcsaltak!” – mondják sokan, de hathatósan nem tesznek a javulásért.

Tehát a passzív, „Jaj mit tettél velem” hozzáállás helyett fel kell venni egy aktív, „Ezt tetted velem, oldjuk meg azonnal” hozzáállást. Ez a hozzáállás viszont odafigyelést és munkát is igényel Öntől. Lebegjen a szeme előtt mindig az, hogy szeretné visszaállítani az ideális kapcsolatot. Az legyen a szándéka, hogy elmondhassa, hogy a párja és Ön között a kapcsolat helyreállt.

A napokban egy nehéz helyzetben levő, de mégis erős hölgy számolt be arról, hogy érzi magát, miután megcsalta a párja. Azt hiszem, lehet belőle tanulni, ezért az ő engedélyével bemásolok ide egy kis részletet:

“Vannak különböző stádiumok, melyeken keresztül megy ilyenkor a megcsalt.

Ha ezeket ismerik az emberek, és fel tudnak rá készülni, akkor nem lesz olyan nehéz megbírkózni velük, sokkal nagyobb az esélye, hogy együtt marad a pár.

pl:

1. rájön az ember, hogy több, nagyon kedves férfi érdeklődik felőle. (sztem tilos ilyenkor ellentétes nemű embernek kisírni magát)

2. Amikor minden reménytelennek néz ki, az ember a fájdalmában szintén “átértékeli” a házasságát. “nem is volt jó, mert ez is, az is probléma volt”. Ezért úgy gondolja, hogy nem is érdemes harcolni érte. EZ NAGYON KOMOLY PRÓBATÉTEL! Tudatosan kell a jó dolgokra koncentrálni, máskülönben itt befejezi az ember!

3. Akkora a fájdalom + a 2-es pont miatt a megcsalt szeretné beadni a válópert. Nálam is volt ilyen, de volt segítőm (segítőim), aki rám kiabált, hogy nem tehetem meg. Ezzel csak a férjem lelkiismeret furdalását csökkenteném, és a saját életünket tenném tönkre. (ha nem oldja meg az ember a problémákat, a következő kapcsolatában halmozottan fognak jelentkezni)

4. Sokszor üvölteni tudnék vele, a sok évnyi sunyi, hazug viselkedésért.”

A hűtlen fél, miután kiderült a félrelépés, általában elkezdi megmagyarázni, hogy mi vezetett a hűtlenségéhez. E magyarázkodás sok esetben kritikává alakul, és a társát kezdi el hibáztatni. Ezáltal a saját felelősségéről megfeledkezhet, és csökkenti a saját bűntudatát.

Sajnos sokan az ilyen kritikákat nagyon magukra veszik, és azt gondolják, hogy kizárólag ők tehetnek arról, hogy a párjuk megcsalta őket. Holott a valóság az, hogy a megcsalás közös munka eredménye, és a hűtlen fél legalább annyira felelős a történtekért, mint a másik.

Éppen ezért egy fontos gondolatot szeretnék megosztani minden olvasómmal:

“A legfontosabb – mondja Bálint Éva szexológus-pszichológus –, hogy ha hűtlenek hozzánk, az nem rólunk szól. A párunk hűtlensége nem minket jellemez. Nem mi leszünk csúnyábbak, rosszabbak, kevesebbek attól, hogy ő félrelép. És nem azért lép félre, mert nem talál elég szépnek, jónak, tökéletesnek bennünket. A hűtlensége az ő testi-lelki igénye, az ő cselekedete, amit valamiért meg kellett tennie. Legfőképpen azért, hogy tanuljon belőle, tapasztalatot nyerjen, például arról, milyen tisztességtelennek lenni, fájdalmat okozni, bűntudatot érezni, milyen bujkálni, tilosban járni. Vagy éppen azért, és legtöbbször ez a motiváció, hogy kompenzálja alacsony önértékelését.”

Vajon melyek a megcsalás jelei?

Íme egy videó, amelyen szakértő kollégám mondja el, hogy a megcsalás jelei közé milyen jelek tartoznak:

Ha a megcsalás jelei mellett érdekli az is, hogy mi a teendő megcsalás esetén, töltse le ingyenes ajándékainkat most!

Megcsal a párom:

• Ez lelkileg megvisel.
• Ideges leszek.
• Feldühít és bosszant.
• Elszomorít és felőröl.
• Elkeserít és kiborulok.
• Magamba fordulok és őrlődöm.
• Tehetetlen vagyok.

Ön hogy szokta érezni magát, amikor belegondol, hogy megcsalta a párja?

Most kérem, álljon meg 10 másodpercre, és gondoljon a párja hűtlenségére!

Ha megvan, akkor hadd kérdezzem meg: milyen hatással van igazán ez Önre? Mit érez, amikor kimondja magában azt, hogy „megcsal a párom?”

A) Rossz érzés, de könnyedén túlteszem magam rajta.

B) A párom feldühít, idegesek, feszült leszek.

C) Lelkileg teljesen megviselnek a konfliktusaink. Elég egy veszekedés, és a lelki egyensúlyom felborul.

D) Tehetetlennek érzem magam, hiába próbálok bármit is, nem tudom sem megoldani, sem feldolgozni a történteket. Csak az őrlődés, a remegő gyomor, a nyomasztó érzések és sok-sok rágódás jut nekem.

E) Depressziós, levert, életunt vagyok, kilátástalannak érzem a helyzetem.

Engedjen meg még egy kérdést: Mi lesz akkor, ha minden így marad?

Mit gondol, érdemes lenne-e változtatni azokon a dolgokon? Nyilvánvalónak tűnik, hogy igen.

Az Ön és párja közötti problémákon természetesen lehet tovább rontani, sajnos ez a legkönnyebb. De ami nagyon fontos, az az, hogy javítani is lehet.

Ha Ön most egy gombnyomással eldönthetné, hogy melyik irányba folytatódjon tovább a kapcsolata, a további megoldatlan problémák vagy pedig az egyre boldogabb és kiegyensúlyozottabb kapcsolat felé, akkor melyiket választaná?

Nos, ha az utóbbira mondott igent, akkor van egy jó hírem az Ön számára: az Ön és párja között kialakult konfliktusokkal, problémákkal, nézeteltérésekkel lehet mit kezdeni!

Megcsal a párom! Mit tegyek?

Töltse le ajándékainkat, és hozza rendbe a kapcsolatát a párjával mielőbb!

Nemcsak kikapcsolódásként kiváló, hanem mondanivalóban is értékesnek tartom A hűtlen című filmet (Unfaithful – amerikai, német film 2002 – erotikus, thriller, dráma). Hogy miről szól?

A gyönyörű Connie, a film főszereplője egy hűséges feleség, aki véletlenül összeismerkedik egy rejtélyes idegennel, egy francia diákkal, aki egy teázás után elbűvöli a nőt. A nő egyre kevésbé bír elelnállni az ösztönös érzéseinek, és hűtlen lesz a férjéhez.

Amikor a férje, Edward véletlenül rájön, hogy Connie hazudik neki, kutatni kezd a részletek után. Ahogy rájön, hogy a felesége hűtlen hozzá, valami olyat tesz, ami után senkinek sem lesz kedve megcsalni a párját…

Jó szívvel ajánlom a filmet mindazoknak, akik szeretnék a megcsalást átélni egy filmen keresztül. Kiváló lehetőség arra, hogy bárki megtapasztalja, a megcsalás hármasában ki mit él át egészen pontosan lelkileg, érzelmileg, kiben milyen mozgatórugók működnek egy megcsalás során.

Az életben sajnos teszünk néha olyan dolgokat, amelyekről érezzük, hogy nem helyes.

Kölcsönkérünk egy biciklit, egy kicsit meghorzsoljuk a vázát, de nem szólunk a tulajdonosnak! Kiöntjük a bort az étterem terítőjére, de inkább eltakarjuk szalvéttákkal, hogy meg ne lássa a pincér. Leesik a zsemle a földre, de azt már nem vesszük meg, inkább visszatesszük sunyi módon a többi közé. Vajon csinálunk hasonló dolgokat a párkapcsolatunkban is?

Amikor tudjuk, hogy valami olyat tettünk a társunkkal szemben, ami fájni fog neki, megpróbáljuk sunyiban elhallgatni? Vagy talán örömmel odarohanunk, hogy őszintén elmondjunk neki mindent?

No nézzük meg ezt a megcsalás szempontjából!

Miért nem tud őszinte lenni az, aki megcsalta a társát?

Amikor egy pár egyik tagja megcsalja a társát, általában nem tud őszintén beszélni erről a társával. De vajon miért?

1) Nem szívesen beszélünk arról, amit valójában magunk felé is szégyellünk. Egyszerűen kényelmesebb, ha a dolgot megtartjuk magunknak és csak mi tudunk róla! Még a végén odavész a megbecsültségünk!

2) Ha sejtésünk szerint a másiknak fájna, ha kiderülne számára a titkolt dolog, akkor inkább mentjük az irhánkat. Ha nem jön rá, akkor megússzuk a következményeket! Még azt kéne, hogy ránk zúdítson mindent!

3) Tudjuk, hogy amit tettünk, az fájni fog neki, de mivel szeretjük a másikat, nem akarjuk, hogy fájjon neki. Amiről nem tud, az nem fáj! Mi pedig magunkban elrendezzük a dolgot szép csendben. (Sokan ezzel az indokkal odázzák el a saját felelősségükkel való szembenézést, a tetteik őszinte felvállalását. A gond ezzel csak az, hogy a kapcsolat megjavításának szükségessége nem tud a pár közös asztalára kerülni a hordozott titok miatt.)

Gyalogost gázolni = megcsalni a társunkat

Ez az egész egy kicsit olyan, mint egy gyalogos elgázolása.

Nagyon sokan cserbenhagyásos bűncselekményt követnek el, mert ilyenkor nem akarják beismerni a hibájukat. Félnek a büntetéstől, és azt gondolják, hogy ha nem derül ki, hogy ők voltak, akkor megúszhatják. Ezért aztán ahelyett, hogy megállnának és vállalnák, hogy ők voltak, inkább gyorsan elhajtanak a helyszínről.

De könyörgöm! Az a baleset már megtörtént!

A helyszínről el lehet menekülni, meg lehet próbálni titokban tartani, de egy dolog biztos: nem túl jó érzés azzal a tudattal leélni az életet, hogy elcsaptam egy embert! Márcsak azért sem, mert utána rengeteg energiát és figyelmet von el az, hogy “Jajj,csak ki ne derüljön!”

Őszinteség, őszinteség, őszinteség

Szóval fontos lenne ilyen helyzetekben az őszinteség! És nemcsak azért, amire mindenki gondol!

Hogy milyen rossz is lehet annak a helyében lenni, akinek az arcába hazudnak és elhallgatnak előle egy ilyen fontos dolgot.

A lényeg inkább ez: minden eltitkolt dologgal magunkban távolabb kerülünk a másiktól!

Minden el nem mondott dolog egy olyan részévé válik az életünknek, amelyről már soha nem beszélhetünk a társunknak! És bizony minél több ilyet rejtegetünk magunkban, valójában annál kevésbé lesz nekünk fontos a társunk ott legbelül! (Idővel pedig már meg sem hat a dolog, úgy hozzászokunk magunkban az egészhez.)

De semmi sem kötelező. Aki szeret terheket és rabláncokat cipelni, aki elbírja magában, hogy egy valaha szeretett ember felé a saját tetteivel elkoptatja az érzéseit, annak nem kell őszintének lennie.

Hiszen az életével mindenki azt csinál, amit akar, nem igaz?

De igaz. A sajátunkkal bármit megtehetünk. De mi a helyzet a másikéval?

Vannak, akiket – bocsánat, de nem tudom szebben fogalmazni – szétcsal a társa. No meg vannak olyanok is, akiket semmibe vesz. Mások meg érzik, hogy csak úgy elvan mellettük a társuk, de ők is csak elnézik, ahogy a kapcsolat lassan langyosodik.

Baráti, munkahelyi környezetünkben sok ilyen házasságot látunk. És amikor esetleg a megcsalt, a bántott, a semmibe vett fél helyzetét átgondoljuk, sokunk ledöbben:

Hát hogy hagyhatja, hogy ezt tegyék vele? Miért nézi el ezt a helyzetet? Jó ez neki?

Természetesen a válasz: nem. Nem jó neki, de mégis hagyja.

De vajon mi van emögött? Miért viselnek el annyian bántást a házasságukban? Miért nézik el annyian a másik korrektnek nem nevezhető húzásait?

1) Alacsony önértékelés

Akiknek az önértékelése alacsony, azok bizony sajnos megengedik a társuknak, hogy lábtörlőként tekintsen rájuk. Elnézik mindazt, amit a társuk tesz velük. Nem állnak ki magukért.

Hiszen gondoljunk csak bele: ha ott legbelül nem tartjuk többre magunkat egy értéktelen rongynál, azzal mit sugárzunk magunkról? Egy rongyot le lehet tojni, szét lehet taposni, meg lehet csalni? Meg bizony.

Rengetegen vannak, akik nem is veszik észre magukon, hogy valójában nem értékelik magukat. Csak értetlenül csodálkoznak, hogy mennyire aljas dolgokat tesz meg velük a társuk. De könyörgöm! Ki engedi, hogy ezt megtegyék vele?

Akik értékelik önmagukat, azok bizony nem hagyják, hogy a dolgok, a rossz dolgok csak úgy megtörténjenek a kapcsolatukban! Épp ellenkezőleg: azonnal lépnek és kiállnak magukért, ha látják, hogy a párjuk éppen inkorrekt, vagy a kapcsolat ellen tesz.

2) Vaj a fül mögött

Vannak, akik azért nem képesek tenni a kapcsolatukért, mert a lelkük mélyén tudják, hogy ők maguk is sárosak.

A legkézenfekvőbb példa az, amikor valaki megcsalja a párját, majd nem sokkal később őt csalja meg a párja. Vajon ez az ember oda tud-e állni bátran és őszintén a társa elé, és megkérni, hogy máskor ne tegyen ilyet? Természetesen nem. És ez kicsiben is így történik!

Ha egy férj rendszeresen késve érkezik haza a munkahelyére, már nem biztos, hogy meri jelezni az igényét, hogy a felesége fogadja kedvesen és renddel otthon. Mert úgy érzi, hogy ha őmaga nem volt korrekt, akkor a társától sem várhat el semmit jogosan.

Így aztán a házaspárok folyamatosan veszítenek a jobbítási szándékukból. Nem tudnak kérni, változást elérni és segíteni a másiknak. Végül idővel hozzászoknak egymás elhanyagolásához és folyamatos megbántásához.

Egy kicsit kisarkított példával élve: hogyan várhatnék a társamtól arcsimogatást, ha a lelkem mélyén tudom, hogy én is annyiszor elmulasztottam megsimogatni, vagy esetleg a múltban többször meg is pofoztam! (Igen ám, de egy idő után nem bírjuk ki arcsimogatás nélkül!)

Kívánom mindannyiunknak, hogy értékeljük kellően magunkat! Legyünk korrektek, egyenesek és becsületesek a társunkkal szemben, és akkor képesek leszünk kiállni magunkért és a kapcsolatunk jó állapotáért! Ne nézzük el se magunknak se a társunknak, ha kezdjük ellaposítani a kapcsolatunkat!

Ehhez kívánok sok erőt!

A megcsalás szakaszai Candyce Russel szerint a következők szerint alakulnak:

1) érzelmi lépcső: szélsőséges hullámzás: harag-önvád, elutasítás-elfogadás
2) türelmi idő: okok keresése, külső segítségkérés, testi lelki eltávolodás
3) bizalomépítés

Tapasztalataim szerint minden pár más és más sebességgel, intenzitással és eredménnyel indul kifelé a megcsalásos helyzetből, de a fenti elmélet is alátámasztja, hogy a megcsalás feldolgozásához igenis időre van szükség.

Hiszen olyan mély sebek keletkeznek, olyan mély kérdések és eldönteni való helyzetek merülnek fel, amelyeknél időre van szükség az erőgyűjtéshez, a válaszok megtalálásához, a mindenki számára jó döntések meghozatalához.

Kívánok mindenkinek sok türelmet és jó döntést a kilábaláshoz!

Hogy okkal, vagy anélkül kételkedünk kedvesünk megbízhatóságában, arról sokáig lehetne vitatkozni, hiszen szubjektíven szemlélve a helyzetet mindig  nehezebb tisztán látni.

• Valóban gondot jelenthet egy ártatlannak vélt, bevallott csók?
• Kialakulhat konkrét testiség a szórakozásnak induló online ismerkedésből?
• Van-e visszaút akkor, ha az egyik fél párhuzamosan tart fenn még egy érzelmeken és/vagy szexualitáson alapuló kapcsolatot?
• Mit lehet kihozni egy párkapcsolatból, ha már megtörtént a baj?

Olyan kérdések ezek, melyeket mindannyian felteszünk magunknak akkor, ha fennáll a megcsalás gyanúja, ha pedig a hűtlenség tagadhatatlanul  megtörtént, alaposan elgondolkodunk a megcsaláról.

De valójában hol kezdődik a megcsalás? Mikortól mondhatjuk azt, hogy ténylegesen hűtlen volt partnerünk?

Nincs általános szabály

A legegyszerűbb az lenne, ha erre is, -mint sok másra az életben-, létezne egy általános szabály.

Ilyen azonban nincs.

Tény, hogy egy jól működő párkapcsolatban a feleknek tudniuk kell, kedvesük mit fogna fel hűtlenkedésként.

Nem a másik határainak feszegetése miatt  lényeges ez, hanem azért, mert így le tudják fektetni a partnerek olyan közös rendszer alapjait, melyet mindketten ismernek, és jó esetben be is tartanak.

Gondoljunk csak a jog világára, ahol a jogalkotó minden lehetséges esetre igyekszik szabályt alkotni, így az állampolgárok tisztában vannak azzal, milyen jogok illetik meg őket, és milyen kötelezettségekkel kell számolniuk.

De mi a helyzet akkor, ha a párkapcsolaton belül nincsenek tisztázva ezek a szabályok?

Míg az egyik fél számára egy ártatlan csók belefér, addig más számára már egy hosszas pillantás, vagy a más személyre gondolás is kimeríti a hűtlenség fogalmát. Hasznos tehát, ha a felek nem csak saját felfogásukkal vannak tisztában, hanem azzal is, hogy a másik számára mi nem számít megcsalásnak

A kísértés mindenhol jelen van

Napjainkban, amikor a médiában, az utcán, az üzletekben, a világhálón folyamatosan szembejön velünk a szexualitás, így a hűség mellett „teljes vakságot” fogadni szinte lehetetlen – szokták mondani sokan. Akár egyetértünk ezzel az állítással, akár nem, nagyon jól megfigyelhetjük a saját értékrendszerünket, elveinket e körben.

Ha a fenti mondattal egyetérünk, egy szabadabb felfogást képviselünk (és várunk is el) a társunktól, ha viszont kiakaszt egy ilyen mondat, akkor a saját határaink és az elvárt határok egy konzervatívabb felfogásról tesznek tanúbizonyságot.

A hűtlenséget megtapasztaló párok tagjainak véleményei abban egyértelműen megegyezni látszanak, hogy a másik személlyel, titokban kialakított szexuális kapcsolat minden körülmények között kimeríti a hűtlenség fogalmát.

Tisztázzuk, hogy számunkra és a párunk számára mi számít megcsalásnak!

Erős önismeret, őszinteség, magabiztosság, tisztelet a másik felé – olyan kulcsfontosságú értékek ezek, amelyek megléte nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a kapcsolatban ne jelenjen meg a féltékenység és a hűtlenség, melyek örökérvényű bélyeget képesek nyomni a személyiségfejlődésre és a párkapcsolatra.

Éppen ezért tisztázzuk saját magunk számára, hogy mi az, ami számunkra belefér, és mi az, ami nem!

És erről a kapcsolat elején egyezzünk meg tudatosan!

Mert  a megcsalás valójában arról szól, hogy egy kimondott (vagy ki nem mondott) megállapodást szegünk meg a társunk felé, titokban.  Hogy ebben a megállapodásban mi szerepel, az páronként más és más.

De egy dolog közös mindig: ha valamelyik fél felrúgja ezt a bizonyos  megállapodást, az nagyon fájdalmas…

A baráti vagy kollegiális kapcsolat férfi és nő között mindig olyan kritikus terület, amely kapcsán nehéz eldönteni, hogy mindkét fél számára ugyanazt jelenti-e a kapcsolat.

Nézzük meg hát, hogy  ilyen helyzetekben az érzelmi közeledéseknek hol van a határa, illetve mikortól beszülünk (lelki) megcsalásról.

Csak óvatosan!

Azok, akik hasonló helyzetben vannak, jól tudják, hogy akár a felek közötti intimitást és a párkapcsolat létét is veszélyeztetheti, ha a harmadik felé komolyabb és mélyebb érzelmeket táplál az egyik fél, mint saját partnere felé.

A kapcsolat működőképessége ugyanis jelentősen függ attól is, mennyire tudják megélni egymással érzelmeiket a felek, szívesen töltik-e szabadidejüket együtt.

Abban az esetben, ha ez utóbbiak kapcsán hiányérzete van az egyiknek, és úgy érzi, a harmadik fél, az a bizonyos barát többet kap partneréből, már felmerül a lelki hűtlenség kérdése.

Ha gondunk van a kapcsolatunkban, akkor a felelős hozzáállás az, hogy ezt felismerjük magunkban, és beszélünk erről a társunkkal.

Ez persze a gyakorlatban nem mindig egyszerű, mert a hiányokat csak szépen lassan kezdjük el érezni, miközben belesodródunk egy új kapcsolatba. De egy dologról nem szabad elfelejtkezni!

Abban a pillanatban, amikor érezzük, hogy amit teszünk, fájhat a társunknak, elindultunk a hűtlenség lejtőjén. Mert attól a bizonyos pillanattól kezdve két lehetőségünk van:

• vagy abbahagyjuk a lelki kapcsolódást a külső személlyel, vagy pedig
• - tudva a társunk várható fájdalmáról – titokban építjük tovább a kapcsolatot.

Ez utóbbi eset már megcsalásnak számít.

Ismerkedés online: vonzó a névtelenség

Manapság egyre gyakoribb az internetes kapcsolatépítés. Mindannyiunk életében jelen van az internet, és bizonyára sok olvasóm is ismerkedett rajta keresztül.

Hogy a közös érdeklődési kör, a közösségi portálok használata, vagy a kifejezetten partnerkereső oldalak hozzák össze az embert valakivel, abból a szempontból mindegy is, hogy az ilyen jellegű kapcsolat magában hordozza a partnerhez való érzelmi hűtlenség veszélyét.

• Vannak, akik személyesen soha nem találkoznak azzal, akivel talán legmélyebb titkaikat beszélik meg.
• De nem ritka az sem, hogy az internetes ismeretség névtelenségéből egészen az ágyig vezet az út.

Az érzelmi hűtlenséghez, és a partner ezzel járó fájdalmához, a közös intimitás és a partner részéről érzett bizalom elvesztésének keserűségéhez azonban nem is feltétlen kell, hogy tényleges testiség alakuljon ki egy harmadik személlyel.

Lelki és testi hűtlenség együtt

Persze bonyolódik a helyzet akkor, ha szexuális viszony is megelőzte, vagy az érzelmi szál fenntartása mellett párhuzamosan jelen van a hűtlenkedő részéről. Ilyen esetekben sincs vita általában a párok között: megcsalás történt!

Természetesen jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis mi tartja ezek ellenére a párja mellett azt, aki már nem csak testileg, de érzelmileg is máshoz kötődik. Miért marad a megcsalt fél ebben a megalázó helyzetben?

A párkapcsolatban élők erre mindig találnak megfelelő – általában felületes – választ saját maguk számára. A közös gyermekek, az anyagiak, vagy a megszokott életvitel további fenntartása miatt rengetegen élnek olyan kapcsolatban, ahol azt tapasztalják meg, hogy nem kellenek a másiknak.

Az ilyen kapcsolatoknál mindig érdemes elgondolkodunk a gyermekkorunkon, hogy a szüleink mennyire figyeltek ránk, mennyire fogadtak el, mennyire értékeltek. Mert a probléma gyökereit ott kell keresnünk.

(Szakemberként sok esetben látjuk azt, hogy a gyerekkorban hiányzó elfogadást és értékelést pótolja a hűtlen fél a kapcsolatában. A megcsalt fél pedig szintén a gyerekkori értékelések hiánya miatt alacsony önértékeléssel bír, és emiatt törődik bele, hogy kihasználja a társa. Valójában ugyanazokat a sémáka éljük és keressük felnőttkorunkban, amelyeket gyerekkorunkban is megtapasztalunk – így vélekedik az új, sématerápiás irányzat.)

Mi a teendő?

A lelki megcsalás – amely során helyettesítjük a párunkat egy bizonyos párkapcsolati funkcióban - fájdalmakkal és sérülésekkel jár:

• Megcsalt félként ott állunk tehetetlenül, és úgy érezzük, nincs ráhatásunk a másik érzéseire
• Hűtlen félként pedig néha kezelhetetlennek érezzük az érzéseinket, amelyek húznak a külső kapcsolat felé és távolítanak a párunktól

Tény viszont, hogy azok, akik tudatosan szeretnék az elkövetett hibákat feldolgozni, és megtalálni újra az együtt töltött idő szépségét, képesek túllendülni a múlt árnyain.

Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy ismerjék a lelki hűtlenség kezelésének pontos lépéseit.

Erről szóló ingyenes könyvemet jó szívvel ajánlom elolvasásra. Az oldal aljára görgetve máris letölthető!

Amikor valakit rendszeresen megcsalnak, vagy a párkapcsolataiban a megcsalás valamiért, valamilyen formában megjelenik, érdemes mindig mélyebben átgondolni azt, hogy vajon miért történik mindez ?

Íme egy levélváltás, amely elgondolkodtató és sok olvasóm tanulhat belőle.

Kérdés:

Kedves Ádám!

Röviden megpróbálom összegezni hogy mik okozták a konfliktusokat, kérem, válaszoljon, mi lehet az oka, hogy ez történik velem.

1)      Különböző életstílus:

Amikor elkezdtünk randevúzni, akkor már mindketten egy éve szinglik voltunk. Hasonlóan 5-5 éves kapcsolaton voltunk túl.

Az egy év viszont nagyon különbözően telt. Míg én az önmegvalósításban a karrierépítésben éltem ki magam, és vártam h készen álljak egy új kapcsolatra, addig Ő úgy érkezett bele, hogy egyik “virágról a másikra szállva”, felelősségmentes csak szexen alapuló kapcsolatai voltak. Az, hogy nálam ez szóba sem jöhetett eredményezte, h szerelmes lett és párrá alakultunk.

2)      A szépen bimbózó kapcsolatot sok minden befolyásolta, akkor is ha el akartam hesegetni ezt. Közös barátaink óvva intettek tőle, s attól tartottak hogy csak egy leszek a sok közül, még ha Velem párkapcsolatban is van ebben a pillanatban.

3)      Az albérlet ahol lakott, volt egy nő albérlőtársa, aki idősebb volt tőlünk, kb. 35 éves. Ő szintén a volt szeretők közül az egyik személy volt. Párkapcsolatunk második hetében megkérte a párom a lányt h költözzön el, (mivel Ő volt a főbérlő), de sajnos ez nem következett be, mert mindig azt a kifogást kaptuk h nem talál másik albérletet. Hiába kérte tőlem a párom, h bízzak benne és h Ő megváltozott, amikor külön aludtunk mindig az motoszkált a fejemben h mi történik a másik házban. A barátaink fél év után már hülyének néztek, s már nem tudtam kezelni ezeket a külső ingereket. Azt éreztem h én sokkal értékesebb vagyok mintsem h ezt tegyék velem. Nonszensznek tartottam h nem talál másik albérletet.

4)      7 hónap után végül elköltözött, de addigra már én összeroppantam. Ő pedig az általam tanúsított, előtte soha nem tapasztalt hisztérikus viselkedésbe.

5)      Az előző kapcsolatában nagyon megégette magát, megcsalták, kihasználták, elhagyták. Ami nagyon fájó számomra, hogy míg én egy pozitív vidám, másokat és őt is támogató személy vagyok, addig sokszor azt kapom h hasonló dolgokat lát bennem mint az előző lányban és h ez megijeszti, s azonnal szakítanunk kell. Két nap múlva pedig változik a dolog.

6)      Ami külső tényező még és a gondolkodásunkat érinti, hogy ő egy standard egész családból származik, míg engem a szüleim elhagytak születésemkor. Az apai Nagymamám nevelt fel, akinek köszönhetek mindent. A nehézségek ellenére, sikeres munkaerő vagyok, aki éppen most képviselte a cégét külföldön. Konfliktust okoz, hogy bár a munkában racionálisan gondolkodom, addig a privát életben az érzéseimre, megérzéseimre hallgatok. Szerinte túl érzékeny vagyok, én pedig őt érzem túl keménynek.

 Kérem. hogy fogadjon személyesem bennünket.”

Válasz:

Kedves …!

Köszönöm, hogy leírta mindezt.

Szívesen fogadom Önöket, de igazán nem biztos, hogy rám van szükségük.

Leírása alapján a következőket gondolom (lehet, hogy kemény mondatok lesznek, de kérem, fogadja jó szívvel, illetve olvassa kellő kritikával, hiszen nem látok bele kellően a kapcsolatukba):

1) A társa rendszeres visszajelzésekre, külső kapcsolatban megélt élményekre vágyik, amelyektől férfiasnak, értékesnek érezheti magát. Erre nagyon nehéz életre szóló, vagy legalábbis hosszútávú kapcsolatot építeni neki is ill. a mindenkori párjának. Főleg, hogy életmódjává, szokásává vált ezeknek az élményeknek az ily módon történő begyűjtése.

2) Az Ön féltékenységének az oka valójában az, hogy Ön nagyobb elköteleződéssel van a párja iránt, mint ő. És Ön ezt érzi ott legbelül. Ilyenkor egyre inkább őrlődik a dologban. Ez a féltékenység nem múlik el, csak ha a társa megkomolyodik ott legbelül, vagy Ön enged az elköteleződéséből.

3) Ön leértékeli önmagát. A munkájában sikereket ér el (onnan sok pozitív értékelést kap, és értékesnek érzi magát), de azzal, hogy egy ilyen kapcsolatba benne van, közben leértékeli magát. Aki a szüleitől nem kapott kellő értékelést, vagy sok leértékelést kapott, esetleg nem kellesz típusú elutasítást, annak érdemes az önértékelésén dolgozni. Hozzáteszem, az ilyen emberek jellemzője, hogy nagyon jó eredményeket érnek el a karrierjükben. Bizonyítanak, megoldják, hogy sokan szeressék őket és értékesek legyenek a munka világában.

Tehát érdemes lenne foglalkoznia az önértékelésének a gyökereivel egyéni terápiában, esetleg családállítással, pszichodrámacsoport felkeresésével.

Üdvözlettel:

Dr. Mészáros Ádám

U.i.: további segítségként weboldalam alján töltse le ingyenes könyvemet a párkapcsolati konfliktusok kezeléséről!

Amikor a hűtlenség témája felmerül, legtöbben azonnal a férfiakra és az oly sokszor emlegetett vadászösztönre asszociálnak. De miért is lenne törvényszerű, hogy kizárólag a “teremtés koronái” hajlanak a félrelépésre?

A gyakorlat azt mutatja, hogy nem kizárólag a férfiak sajátja a hűtlenség, sőt, gyakran olyan hölgyek is engednek az ilyen irányú vágyaknak, akikről elsőre talán nem is gondolnánk. A két nem különböző pszichés működéséből adódóan azonban a motiváció, a megelőző érzelmek és maga a hűtlenség lefolyása is egészen másként alakulhat.

Míg az erősebbik nem képviselőit gyakran tényleg csak a hódítás és a vadászösztön hajtja (valójában a férfiasságukban és elismerésben várnak és keresnek külső visszajelzéseket), addig a nők hajlamosak arra, hogy érzelmileg is érintetté váljanak egy ilyen helyzetben (valójában nőiességükben, figyelmességben várnak és keresnek külső visszajelzéseket).

Hosszú az út a hűtlenségig

Alapvetően egyikőnk sem úgy megy bele egy kapcsolatba, hogy annak hűtlenség legyen a vége.

Kezdetben tombolnak a hormonok, megéljük az új kapcsolatban nőiségünket, és jobb esetben kialakul egy mély érzelmi kötelék is a partner felé. Idővel azonban, ahogy egyre jobban megismerjük a választottunkat, lassan lehull a rózsaszín ködfátyol, és kezdjük reálisan látni az embert. Ezzel idáig nincs is semmi probléma, hiszen így alakulnak, mélyülnek érzelmeink és a kapcsolatunk.

Nőknél leginkább azt tapasztaljuk, hogy anyaságukban (“jó anya vagy!”), nőiességükben nem kapnak elég visszaigazolást, elfogadást és elismerést a párkapcsolatukban, és ezt keresve és megélve alakítanak ki egy új kapcsolatot. Nőként egyébként is hajlamosak lehetünk az érzelmeinkre hagyatkozni, és amikor megszűnnek a mindennapos bókok, kezdjük kevésbé nőnek érezni magunkat, vagy esetleg folyamatos bántás, meg nem értés és a tisztelet hiánya kísérik végig a mindennapokat, akkor valóban elég lehet csak annyi, hogy adott helyen, adott időben valaki kedvesebb az átlagnál. Napjainkban a párkapcsolatokra alapvetően jellemző a kommunikáció hiánya, az együttélés helyett az egymás mellett élés. Ha nem kapjuk meg azt a gondoskodást, törődést, vagy már nem tudunk tisztelettel nézni partnerünkre ilyen vagy olyan események miatt, akkor  könnyen beléphet a képbe egy harmadik.

A hiányhelyzet okozója azonban nem elsősorban a nő párja/férje!

A megcsalásos esetekben tapasztalt hiány sok esetben gyermekkorból fakad. És amit a férj “nem tud megadni” a feleségének, azt valójában gyermekkorábana feleség soha nem kapta meg. És ezt a visszatérő hiányt akarja bepótolni, és bepótolni, és bepótolni…

Ugye érezzük, hogy hova vezethet az, ha valójában nem a gyerekkorban elszenvedett figyelem és elfogadás és értékelés iránti hiányunkat felnőttkorunkban akarjuk bepótolni…

És ezt a “pótlást” a mai technikai háttérrel egészen könnyen véghezvihetjük.

Napjainkban mi más lenne könnyebb, mint az internet kínálta kezdeti névtelenséget kihasználva átlépni jónéhány lépcsőfokot, és azonnal a „lényegre térni”. Bonyolódik a helyzet, ha valós szimpátia alakul ki két ember között, ilyen esetekben nem ritka, hogy hosszabb szeretői viszony is kisülhet a dologból.

Egy biztos: a külső kapcsolat keresése valójában mindig belülről, egy belső hiány pótlásáról szól. Képzeljünk csak el egy nőt, aki megsebzett önbizalma miatt önigazolást keresve hódít újabb és újabb férfiakat- akár meglévő párkapcsolata mellett.

Tipikus elem a nőknél: érzelmi töltet

Míg a férfiak hajlamosak, képesek kizárólag a testiségre koncentrálva akár több nővel is fenntartani párkapcsolaton kívüli viszonyt, addig a nők – talán emocionalitásukból fakadóan is:

1. Inkább döntenek egy személy mellett, akivel akár rendszeresen találkoznak.
2. Általában többet keresnek egy viszonyban még akkor is, ha az minden jel szerint kizárólag a testiségről és a hormonokról szól.
3. Azonban éppen a gyakran jelen levő érzelmi töltet miatt a hölgyek nehezebben tudják lezárni a külső kapcsolatot, és bár tudják, hogy nem helyes, amit tesznek, mégis engednek vágyaiknak: pontosabban önértékelésük megerősítése iránti lelki igényüknek.

Természetesen fontos azt is látni, hogy egy nőnek igazi társra, olyan férfire van szüksége, szüksége, aki mellett csökken a nő hiánypótlási igénye, akire fel lehet nézni, és emberként, férfiként is tisztelni tudja a társa.

Mi tehát a kulcs a női hűtlenség elkerülésére?

Egészséges női önértékelés + elfogadó, szerető, férfias társ.

Ha esetleg már megtörtént a baj, akkor pedig töltse le ingyenes könyvemet a témában az oldal aljára görgetve!